Lélek
Az ember, ha a magányt felkeresi és a külvilág iránt érzéketlenné, süketté és vakká lesz, meghallja azt a hangot, amely belül a lélekben szól és melyet körülötte a csend kifejez.
Mert a csend beszél.
A csendben születnek a legszebb gondolatok. A csendben nincsenek vágyak, és ahol nincs vágyódás, ott nyugalom és béke van.
Legyél vágytalan, melyből fakad a megelégedettség, ami viszont harmóniára vezet. Aki a külvilág iránt a teljes érzéketlenséget ha csak néhány órára is megszerzi, az vele együtt megszerzi a nyugalmat, melyben a lélek megpihen és vágytalanságában meg elégedetten éli a csend boldogító harmóniáját.
Ebben a nyugalomban, ha már a lélek elszakadt a külvilági élet zavaró lármájától, megérti a világot, s legfőképpen önmagát.
Egyesül a néma beszélővel.
Így megtaláljuk magunkban a nyugalom és béke érzését, a lélek, az élet csendjét, a harmóniát. Az ilyen lélekben megszólal a csend és elmondja az élet titkait.
Próbáljunk meg sokszor a szabadban, magányban lenni, csendben maradni, a világi élet és a hétköznapi lármától elszakadni, kikapcsolódni a földtől, a testtől, csak befelé érezni és mindenféle vágyat kioltani, hogy igazi magányt és zavartalan békét teremtsünk.
És íme, csoda fog történni!
Lelkünk felszabadul a földhöz kötöttségétől, a vágyak lenyűgöző erejétől és megszűnik az életküzdelem állandó feszültsége.
A lélek e szabadságában kitárul és elmondja, mi az élet, hova tartozik, honnan jött és hová megy.
Aki az elmondottakat nemcsak megértette, hanem gyakorolni is fogja, annak sok sikert kívánok a lelki béke és nyugalom megteremtéséhez!
Rafengin